Nem mindennapi előadó volt egyesületünk vendége május 9-én: Bajnai Gordon, Magyarország előző miniszterelnöke Az Európai Unió a válság után címmel tartott előadást több mint 400 egyetemista előtt az ELTE Társadalomtudományi Karán.
A volt miniszterelnök az Európa Napon tartott rendezvényen az Európai Unió aktuális helyzetét, gazdasági és világpolitikai kilátásait értékelte. Az Európai Unió létrehozásának három alapvető célja - a háború elkerülése, gazdasági integráció, politikai integráció - közül kettőt már teljesített, s 500 milliós lakosságával mára a világ legnagyobb egységes piacává vált. Ma az EU állítja elő a világ GDP-jének 28%-át, s a 12 újonnan csatlakozó tagállam révén kiemelkedő növekedési potenciállal rendelkezik. Bajnai szerint bár Európa saját célkitűzéseihez képest nem teljesített rosszul, a körülötte levő világ még nála is gyorsabban haladt. Az Egyesült Államok GDP-je jelenleg 24%-kal haladja az EU-ét, termelékenysége 15%-kal nagyobb. Megdöbbentő adat, hogy az európaiak ma 5 héttel kevesebbet dolgoznak amerikai kollégáikhoz képest. Európa azonban nem csupán tengerentúli partnerével áll versenyben: olyan új szereplők emelkedtek fel a világgazdaság színterén, mint pl. Brazília, India és Kína.
A volt miniszterelnök José Manuel Barroso európai bizottsági elnök gondolatát idézte, amely szerint, ha a dolgok így mennek tovább, akkor az USA lesz a világ fejlesztési központja, Kína a gyártóközpont, India a szolgáltató központ és Európa a világ múzeuma. A globális erőegyensúly tehát Európa és az Egyesült Államok kárára alakulhat át. Bajnai Gordon úgy véli: az elkövetkező öt évben fog eldőlni, hogy Európa versenyben tud-e maradni ebben a küzdelemben.
Az előadó szerint a 2008-as gazdasági-pénzügyi globális krízis nem okozott átfogó, strukturális változást a nemzetközi rendszerben és a világgazdaságban, ám minden térségnek személyre szabott, egyedi problémákat hozott, és felgyorsította a korábbi trendeket. A válság kezelése közben Európa rendkívül eladósodott. A megoldást a takarékosság és az alapvető szerkezeti változások jelentenék, ám a társadalom mindkét eszközzel szemben igen erős ellenállást szokott mutatni. Ennek következtében az európai vezetők ma az újraválasztásért vívott küzdelem és a közvélemény megnyerése, illetve a pénzpiacok által támasztott elvárások teljesítése között egyensúlyoznak.
Bajnai Gordon úgy látja, hogy a válság hosszú távú következményei igen súlyosak lehetnek: nagyon veszélyes, ha lecsúszási folyamat indul meg a társadalomban, hiszen a forradalmat nem a szegény rétegek szokták elindítani, hanem azok, akik csalódnak, akik kedvezőbb helyzetből kerülnek a társadalom perifériájára. Az államok destabilizálódhatnak, kiéleződhetnek a generációs különbségek. A válságok mindig a protekcionizmust erősítik; előtérbe kerülhetnek és népszerűvé válhatnak a nacionalista és soviniszta eszmék. A legnagyobb veszélyben azok az államok vannak, ahol a demokratikus tőkefelhalmozás még nem haladt eléggé előre.
A volt miniszterelnök szerint a jelenlegi válság az integráció válságának üzenetét hordozza az EU számára. Az integráció félig végiggondolt, félig elmagyarázott folyamat volt, amellyel szemben lokális ellenérdekek feszülnek. Az integráció előrehaladását az EU döntéshozatali mechanizmusai is akadályozzák, hiszen Brüsszelben a politikusok komprehenzív megoldás helyett gyakran a legkisebb közös többszörös elve alapján hozzák meg a döntéseket. A politikai vezetők számára óriási kihívást jelent, hogy egyfelől meg kell felelniük saját közvéleményük elvárásainak, ugyanakkor teljesíteniük kell a brüsszeli színtéren hozott vállalásaikat is. A félkész integráció legjobban a gazdaságban érezteti hatását: a monetáris unió fiskális unió nélkül nem működik, a gazdaságpolitikák összehangolása, a közös gazdasági kormányzás nélkül nem lehet megakadályozni az államok deficitfelhalmozását. A közelmúltban elfogadott Versenyképességi Paktum óriási lehetőség lehet Európa számára versenyképessége megőrzése szempontjából. Bajnai Gordon szerint a Paktumhoz való csatlakozással Magyarország számára több lehetőség nyílt volna a nemzeti érdekérvényesítésre.
A hallgatóság kérdésére – amelyben a válságnak a fiatalok életére gyakorolt hatásáról kérdezték az előző miniszterelnököt, a következőket mondta el: A humán tőkébe való befektetés alapvető fontossággal bír, hiszen ez térül meg a legjobban, s annál jobb, minél korábban kezdjük. Az oktatás a legjobb befektetés az emberek életébe, ezért nem mindegy, hogy a befektetett pénz a megfelelő helyre kerül-e. Bajnai személyesen azt tanácsolja minden fiatalnak, hogy egy–két évre menjen el külföldre, szerezzen tudást, tapasztalatokat, mert hazatérve más szemszögből lesz képes látni hazája problémáit.
Bajnai Gordon összefoglalásként a következőket vázolta fel az EU és az eurozóna jövőjével kapcsolatban: szerinte az európai integráció semmiképpen nem zsákutca, hanem olyan egyirányú utcaként fogható fel, amelyen a megfordulás csak súlyos töréssel, leszakadással és visszafejlődéssel lehetséges. A jelen döntéshozóinak három fontos felelősségük van a társadalom felé a válság miatt végrehajtandó intézkedésekkel kapcsolatban: az elkerülhetetlen fájdalom a lehető legrövidebb ideig tartson, ne legyen több a szükségesnél, és legyen értelme. Az előző miniszterelnök szerint az Unió olyan, mint egy házasság, amelyben jelenleg sokkal több az érdek a bennmaradásra, mint arra, hogy kiszálljunk, s amíg ez így van, a Közösség egyben fog maradni.