Korrupció és elszámoltatás - Újraindulni látszanak a megszakadt tárgyalások

Korrupció és elszámoltatás – Egyesületünk által az ELTE Társadalomtudományi Karán tartott vitaest keretében ebben a témában fejtették ki véleményüket előadóink: Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, korábbi elszámoltatási kormánybiztos; Papcsák Ferenc, országgyűlési képviselő, Zugló polgármestere, szintén korábbi elszámoltatási kormánybiztos valamint Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója és Hack Péter, az ELTE Állam- és Jogtudomány Karának docense.
A rendezvény első felszólalójaként Budai Gyula beszámolóját hallhattuk a korrupció elleni harcban 2010 óta elért eredményekről. A volt kormánybiztos a 2010-es választások egyik jellemzőjeként kiemelte: a társadalom felől nagy igény mutatkozott arra vonatkozóan, hogy az előző kormányzati ciklus korrupciós ügyei föltárása, a tettesek megnevezése, illetve elítélése megvalósuljon a következő négy év során. A volt biztos a választóknak tett ígéretek alapján, valamint statisztikai adatok példáján keresztül igazolta a kormány tevékenységét az elszámoltatás terén. Budai Gyula szerint a siker mutatójaként az előző kormányzati ciklus korrupciós ügyei nyomán elfolyt pénzből a költségvetés számára visszaszerzett összeget nevezte meg. Ebből a szempontból a Fidesz egyik legnagyobb győzelmének a Péti Nitrogénművek esetét nevezte meg.
A nehézkes ügymenet miatt több irányból is komoly kritikák érték és érik a kormánypártot. A szélsőjobb képviselői azt szeretnék, hogy a korrupciós ügyek alanyai börtönbe kerüljenek, a jobboldali érzelmű választók az eljárás folyamatának lassúsága miatt neheztelnek, a baloldal részéről viszont káröröm érzékelhető, mivel az elszámoltatás nem hatékony. A volt biztos a lassúság fő okaként a bíróságok túlterheltségét jelölte meg – egy-egy ügy három-négy évig is elhúzódhat. Emellett azt se feledjük: ahogyan a korrupció nem látványos, ez éppen úgy igaz a korrupció elleni küzdelemre is – zárta le előadását a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára.
 
Ezt követően Hack Péter, az ELTE-ÁJK egyetemi docense előadásában a Transparency International Magyarország által készített, a korrupciós kockázatokat bemutató kutatásainak eredményeit ismertette, melynek célja, hogy egy nemzetközi módszertan segítségével rávilágítson az egyes országok nemzeti integritás rendszerét alkotó pilléreinek, intézményeinek erősségeire illetve gyengeségeire. A hazánkra vonatkozó elemzések alapján az integritás szempontjából a választási bizottságok és az országgyűlési biztosok bizonyultak a legerősebbnek, a politikai pártok, az üzleti szféra és a kormányzati korrupcióellenes szervezetek pedig a leggyengébbeknek. Hack Péter beszédében kitért a TI által megfogalmazott, hazánkra vonatkozó ajánlások bemutatására is, melyek többek között a független intézmények politikai befolyásoltságának csökkentését, szigorúbb pártfinanszírozást, a közérdekű bejelentők hatékonyabb védelmére irányuló intézkedéseket, továbbá egy következetes, hosszú távú korrupcióellenes stratégia kialakítását emelik ki. Az elemzések ismertetése kapcsán megemlítette, hogy a kutatásban részt vevő európai országokkal ellentétben hazánkban az interjúalanyok közül csak kevesen vállalták a név szerinti részvételt, amely negatív jelenségként értelmezhető.
 
Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója előadásában kiemelte: hazánk esetében a politikai és üzleti elit csoportjainak összefonódásából adódó korrupciós kockázatok magasak, és az elmúlt időszakban az ellenzék hiánya, a független intézmények politikai befolyásoltsága és az antikorrupciós intézkedések hiánya miatt a fékek és ellensúlyok rendszere jelentősen meggyengült, ezen kívül az egyéni képviselői indítványok számának növekedésével a jogalkotás kiszámíthatósága és átláthatósága is sérült. Beszédében a társadalmi összefogásra buzdította a főleg fiatalokból álló hallgatóságot tekintettel arra, hogy egy, a fiatalok körében végzett felmérés alapján az a meglepő eredmény született, hogy bár a megkérdezettek közel 80 százaléka elítéli a korrupciót, a válaszadók 80%-a mégsem lát más lehetőséget az érvényesüléshez. Ezért - véleménye szerint - áttörés elsősorban úgy érhető el ezen a területen, ha a korrupcióval szembeni küzdelmet először mindenki egyéni szinten kezdi el, s először személyes szinten kötelezi el magát az átlátható cselekvés mellett.
 
Hack Péter és Alexa Noémi előadását követően Papcsák Ferenc hozzászólása következett, melyben Magyarországot egy teljesen átlagos országnak festette le a korrupció tekintetében. Fölhívta a hallgatóság figyelmét, hogy véleménye szerint hazánk kivételesen erős jogrendszerrel rendelkezik. Kiemelte a szólásszabadság jelentőségét, hogy szabadon beszélhetünk a korrupciós ügyekről. Papcsák Ferenc a vállalkozóknak három csoportját különítette el egymástól: léteznek patríciusi vállalkozók, akik haszonszerzés nélkül tevékenykednek; termelői körbe tartozók, akik értéket teremtenek; és spekulatív tőkét forgatók, akik csak öncélra fordítandó hasznot termelnek. Magyarországon ez utóbbi igen erős volt a 2002 és 2010 közötti időszakban - állítja a polgármester.
Szerinte minden olyan ország, ahol külön intézményt kell fölállítani az előző kormány korrupciós ügyeinek földerítésére, bajban van.
 
Az előadások után a hallgatóságnak lehetőség volt írásban feltett kérdések segítségével is befolyásolni a vita menetét. Hazánk nemzetközi összehasonlítások alapján elfoglalt pozícióját tekintve - bár nem lehet egzakt, egyértelmű besorolást végezni - az elemzések során használt ábrák összevetéséből látható, hogy Magyarország az európai középmezőny alsó részében helyezkedik el. A két politikai oldal közötti összefonódással kapcsolatban Hack Péter úgy nyilatkozott, hogy habár az intézet erre vonatkozóan nem végzett külön kutatásokat, a rendszerváltást követő elmúlt 22 éves periódus tapasztalatai arra engednek következtetni, hogy vannak olyan területek, melyeken egyik politikai oldalnak sem állt érdekében eddig hatékony intézkedéseket hozni, különösen a párt- és a kampányfinanszírozás kérdését illetően. A pártfinanszírozás kérdésére rátérve heves vita alakult ki az előadók között, melynek keretében Alexa Noémi kiemelte: annak ellenére, hogy már 2007-ben elindultak egyeztetések a pártokkal a kérdés rendezése kapcsán, hatékony előrelépést a megoldás irányába azóta sem sikerült elérni. Papcsák Ferenc úgy nyilatkozott, a Fidesz kész előrelépéseket tenni az ügy rendezését illetően, s egyben a vitaest hallgatósága előtt nyilvánosan is ígéretet tett a Fidesz és a Transparency International Magyarország közötti tárgyalások folytatását illetően. Reméljük, a témában tartott rendezvényünk valóban hozzájárul a megrekedt tárgyalások újraindításához.